Életvizsga

Révházi Péter lassan bandukolt. Szürkület. Szemerkélő eső. Gondolkodott. Fejében a gondolatokkal teli dobozait rakosgatta. A dolgok nem jöttek össze. Kicsit zavart volt. Azután arra gondolt, hogy néhány dolgot el kell engednie ahhoz, hogy másképp tudjon élni. Megtorpant. Érezte, szüksége van egy kis sötétségre, hogy tovább tudjon indulni. Leült egy villamos megállóban. Várt. Megvárta az éjszakát. Tudta, az éjszaka szigorúság, de irgalom is. És vannak olyan igazságok, amelyeket csak akkor lehet látni, amikor sötét van. Ezeket akarta most látni és érezni. – Szigeti Németh György – RP története

szigeti németh györgy fotó 62

Nehéz a szerelem

Péter minél többet volt Lilivel, annál inkább úgy érezte, nem ismeri. Hiába találta ki az álmait, hiába hallotta ugyanazt a fák susogásából, mint Lili. És amikor a csillagokat csodálták számolták, ugyanannyit találtak mindketten, mégis, néha úgy érezte eltévedt. Talán nem volt készen, vagy talán csak nem tudta, hogy ilyen nehéz a szerelem… – Németh György – RP története (A Nap virágai)

nehez a szerelem - nemeth gyorgy - rp tortenete

Lili

Ezekben a napokban semmit sem tudtam úgy mondani Lilinek, ahogy szerettem volna. Nem tudom miért. Minden alkalommal, amikor megpróbáltam mondani valamit, hiányzott a lényeg. Bármit mondtam, úgy éreztem, hogy nem teljesen az, amit gondolok. Valószínű, még mindig maszkok mögé rejtőzök. Miért nem léptem előre, miért nem találtam meg az intimitás magasabb szintjét. Féltem. Az intimitás sebezhetőség. Magasabb szintre van szükségem, hogy megmutassam a töredezett, ellentmondásos énemet Lilinek. Igaz, ebben benne van a kockázatot, hogy majd elutasít, félreért és megbánt. Ettől félek… – Németh György – A Nap virágai (RP története)

lili - nemeth gyorgy a nap viragai

Egy macskáról

Az utcai lámpafény alatt egy csikorgó macska ül. Öregnek tűnik – én is. Mit mond nekem? A területére tévedtem. Talán macska meséket mond, talán az egér és a madár elkapás legjobb módjait. Mit mondok neki? Talán a mai nap történetét, talán az egész univerzumét. Hallgatom, ahogy beszél – ő is meghallgat, sajnos egyikünk sem érti a másikat. De itt vagyunk mindketten, ezen a késői órán. Kissé félrehúzódva… – Németh György – RP története

rp tortenete 35

Lili és Péter – 25

Lili kisbabásan aludt a kanapén. Csak ültem az asztalnál. Néztem a nyár barnaságával megajándékozott madonnaszerű ovális arcát és hallgattam az álmait. Aztán először halkan esni kezdett, majd néhány perc múlva zuhogott. Most már nem hallhattam miről álmodik. Az eső egyre hangosabban verte a tetőt. Csak fel ne ébredjen – reménykedtem. Lehunytam a szemem. Majd egy pillanatra kinyitottam és ránéztem az ablakon lecsorgó esőre. Úgy csillogott, akár a Tejút ezer meg ezer csillaga. Kicsit olyan volt, mint amikor egy nyári éjjel a tóparti strand kemény gyepszőnyegén a lóhere illatban Lilivel feküdtünk és néztünk az Univerzum végtelenét. Most is, akkor is alig bírtam lélegezni, valahogy a világegyetem súlya nyomta a mellkasomat Később az eső alább hagyott majd hirtelen elállt. Füleltem, esőcseppek már nem csapódtak a tetőre. Aztán hirtelen meghallottam az éjszakát a tető fölött, amely nem a szél volt, hanem mindaz, ami az éjszakában volt. – Németh György – RP története (részlet)

RP története 25

Isten velünk van

A kereszténységben fontos elvek, odafigyelésre méltó princípiumok vannak. A kereszténység az emberek életéhez az élet nehézségeinek leküzdéséhez és az élet örömeinek megtalálásához szükséges hasznos intelmeket is tartalmaz. Nem nehéz belátni: a kereszténység és az Egyházak jelentősen hozzájárultak, hogy a hívők által jobbá lett a világ! A kereszténység és benne az Egyházak persze mindig válságban vannak, csak ezt néha jobban néha kevésbé vesszük észre. A nagy próbatétel: a kereszténységnek (az Egyházaknak) valamilyen módon mindig Isten előtt kell megállnia! De ne csüggedjünk, mert ha dühösen is Isten velünk van. – Németh György – Egy tanár feljegyzései

Isten velünk van

Tapasztalat

Ha az ember már annyira tapasztalt, hogy semmi sem lepi meg, minden „meglepőt” rögtön ki tud számítani, helyére tud tenni – tehát a meglepetés pillanatában megszűnik a „meglepő” – szegényes élete lesz, egyszerűen kimarad az élmények, a tünemények világából… – Dr. Németh György – Egy gyógyszerész feljegyzései

Németh György

Isten

A kérdésre, van-e Isten és valamilyen isteni rend, vagy nincsen nehéz felelni. Az emberi fogalmak szerinti, észlelhető, érzékelhető alakban valószínűleg nincsen. De az ember és a világ egymással összefüggő viszonyaiban, a világ megismerhető részében és a saját sorsomban valamilyen rendet tapasztaltam. Mire gondolok: egy néha érthetetlen, néha bonyolult, de több mint emberi rendre bukkantam. Ez talán az emberfeletti, az isteni rend? Persze időnként ez a rend borzalmas összevisszaságnak, rendetlenségnek tűnik, mégis később érthető, ez rend a javából. Az általunk esztelennek és néha tragikusnak tűnő előfeltételekből történő események után, belátjuk, ezek az események nem is alakulhattak volna másképpen, mint ahogy történtek. Ilyenkor ezt az emberfeletti rendet megértjük. Ez a rend biztos kézzel mozgat, helyére tesz mindent és a céljainkhoz vezet.  Azt gondolom: nagyon valószínű, hogy ez az isteni rend teszi elevenné e világot, miközben személyes megbízatást ad mindnyájunknak!  – Dr. Németh György – Egy gyógyszerész feljegyzései

németh györgy

A vadvirágokról

Estefelé locsolok a kertben. A nap még dühödten villog, nem enged a harmincöt fokos hőségből. Elzárom a vízcsapot. Inkább lemegyek a kert végében csordogáló (esős időben gőgösen hömpölygő) patakhoz könnyedén átugrom. A túlparti mező mintha fittyet hányna az augusztusi hőségre. Az éles sárga fényben nézem a mező virágait, locsolás nélkül is fegyelmezetten virágoznak, sűrűn összeölelkezve, alázatosan és láthatóan boldogan… Majd lassan visszasétálok a kertbe a „civilizált” virágok közé… locsolás közben csodálkozva, megkönnyebbülve kissé irigykedve gondolok a vadvirágokra, igen, a természet rendben van, stabil… – Dr. Németh György – Egy gyógyszerész feljegyzései

vadviragok

Bárcsak mindenki olvasna

A könyvek, a világ tükrei letakarva vagy összetörve, az emberek alig olvasnak. Ha nem olvasnak az emberek, előbb-utóbb könyvek sem kellenek. Ha könyvek nem kellenek, akkor lassan az írók, költök is megkevesbednek. Ha viszont írók, költők nem kellenek akkor a rabszolgák egyre-egyre, többen lesznek… – Németh György – Egy gyógyszerész feljegyzései

németh györgy