Gyűlölöm azt a lányt

Állok a tükör előtt és nézem magamat. Nézem a lányt, aki visszanéz rám… és csak a hibákat látom benne. Minden porcikájában. Utálom, hogy nem vagyok elég magas, hogy nem vagyok elég szép, hogy nem elég hosszú a hajam, hogy nincs jó alakom, hogy mindig mindent elrontok és hogy soha nem lehetek elég jó senkinek semmiben! Gyűlölöm! Gyűlölöm azt a lányt ott a tükörben! Gyűlölöm azt a lányt ott, a tükörben. – Bukta Adrienn

Gyűlölöm azt a lányt - Bukta Adrienn

Pál Edit: Ez ma megint

Ez ma megint nem ment túl jól, csak négyig tartott a sötét, de ma Budapestre utazom, ahol felnőttem, ahova harmincegy év minden hordaléka köt, könnyű kavicsok és nehéz kövek. Mintha nem is a térben utaznék, hanem a múltba visz most ez a vonat, és ahogy pörög vissza a számláló, fogynak a kilométerek, úgy szakadnak le rólam az évek. Úgyhogy a szívem teljesen megbolondult, már egy helyben toporog, már a torkomba felugrott, és Kelenföldön, a vonat legfelső lépcsőjén állva már százhússzal teker, mert már csak egy pillanat és a talpam a hátadhoz ér, Budapest…

Pál Edit - Ez ma megint

Engem nem érdekel…

Engem nem érdekel az az arcod, amit másoknak mutatsz. Sőt. Hidegen hagy. Értsd meg, ha engem szeretnél, meg kell nyílnod. Meg kell mutatnod valamit magadból, ami más, mint amit a többiek látnak, ugyanis csak abba tudok beleszeretni. Ami mindenkié, az engem nem érdekel. Különleges csak akkor lehetsz az életemben, ha meg mered nyitni a lelked, és nem félsz átadni magad nekem. Nem kellenek álarcok, hiszen ha velem vagy, nem eshet bántódásod. Azért vagyok itt, mert szeretlek. De meg kell értened: nem szerethetek valakit, aki igazából nem is te vagy. – Oravecz Nóra

Engem nem érdekel az az arcod

Csend

Csend. Üvöltő, sikító, mégis megrémisztően csendes csend. Csak a régi, már-már darabjaira hulló kakukkos óra kitartó kattanásait hallani. Mint valami jelzés. Felhívná a figyelmet. A figyelmet arra, hogy nincs, idő. Kitt-katt, itt-ott, egy-kettő. Fogy. Folyamatosan. Telik, elveszik, eltűnik, megszökik, menekül veszettül a semmibe, hogy aztán soha ne legyen többé neked. Hogy tudd, ha egyszer el fogy, soha nem lesz már. És halottan a föld mélyében kuporogva már mindegy lesz. Akkor már soha nem lesz többé… – Bukta Adrienn

Csend - Bukta Adrienn

Annyi mindent

Annyi mindent szeretnék neked mondani, de nem is tudom, hol kezdjem. Talán azzal, hogy szeretlek? Vagy, hogy a veled töltött napok voltak a legboldogabbak életemben? Vagy, hogy az alatt a rövid idő alatt, amióta megismertelek, arra jutottam, hogy nekünk együtt kell maradnunk? Tudom, hogy mostantól ezerszer újra át fogom élni az együtt töltött napokat. Hallani fogom a nevetésedet, látni fogom az arcodat, és érezni fogom, ahogy megölelsz. Mindez hiányozni fog, jobban, mind képzelnéd… – Nicholas Sparks

annyi mindent – tejberizsa