Életvizsga

Révházi Péter lassan bandukolt. Szürkület. Szemerkélő eső. Gondolkodott. Fejében a gondolatokkal teli dobozait rakosgatta. A dolgok nem jöttek össze. Kicsit zavart volt. Azután arra gondolt, hogy néhány dolgot el kell engednie ahhoz, hogy másképp tudjon élni. Megtorpant. Érezte, szüksége van egy kis sötétségre, hogy tovább tudjon indulni. Leült egy villamos megállóban. Várt. Megvárta az éjszakát. Tudta, az éjszaka szigorúság, de irgalom is. És vannak olyan igazságok, amelyeket csak akkor lehet látni, amikor sötét van. Ezeket akarta most látni és érezni. – Szigeti Németh György – RP története

szigeti németh györgy fotó 62

Élet és művészet

Az élet és a művészet nagy cselekménye nem az, ami velünk történik a világban, hanem az, amit a világ bennünk megmozgat. A világban mindig van valami, amit nem látunk, mert a világ el akarja rejteni előlünk, de a művész néha megtalál valamit ezekből és akkor megmutatja. – Németh György – Egy gyógyszerész feljegyzései

jelensegek 9 - nemeth gyorgy foto

Lili és Péter – 25

Lili kisbabásan aludt a kanapén. Csak ültem az asztalnál. Néztem a nyár barnaságával megajándékozott madonnaszerű ovális arcát és hallgattam az álmait. Aztán először halkan esni kezdett, majd néhány perc múlva zuhogott. Most már nem hallhattam miről álmodik. Az eső egyre hangosabban verte a tetőt. Csak fel ne ébredjen – reménykedtem. Lehunytam a szemem. Majd egy pillanatra kinyitottam és ránéztem az ablakon lecsorgó esőre. Úgy csillogott, akár a Tejút ezer meg ezer csillaga. Kicsit olyan volt, mint amikor egy nyári éjjel a tóparti strand kemény gyepszőnyegén a lóhere illatban Lilivel feküdtünk és néztünk az Univerzum végtelenét. Most is, akkor is alig bírtam lélegezni, valahogy a világegyetem súlya nyomta a mellkasomat Később az eső alább hagyott majd hirtelen elállt. Füleltem, esőcseppek már nem csapódtak a tetőre. Aztán hirtelen meghallottam az éjszakát a tető fölött, amely nem a szél volt, hanem mindaz, ami az éjszakában volt. – Németh György – RP története (részlet)

RP története 25

Isten velünk van

A kereszténységben fontos elvek, odafigyelésre méltó princípiumok vannak. A kereszténység az emberek életéhez az élet nehézségeinek leküzdéséhez és az élet örömeinek megtalálásához szükséges hasznos intelmeket is tartalmaz. Nem nehéz belátni: a kereszténység és az Egyházak jelentősen hozzájárultak, hogy a hívők által jobbá lett a világ! A kereszténység és benne az Egyházak persze mindig válságban vannak, csak ezt néha jobban néha kevésbé vesszük észre. A nagy próbatétel: a kereszténységnek (az Egyházaknak) valamilyen módon mindig Isten előtt kell megállnia! De ne csüggedjünk, mert ha dühösen is Isten velünk van. – Németh György – Egy tanár feljegyzései

Isten velünk van

A könyvek nem felejtenek

A könyvek nem felejtenek. Magukkal viszik múltjuk olvasóit, bárhová is kerülnek. Firkák, aláhúzások, bejegyzések, préselt virágok, régi könyvjelző mind megmaradnak. A könyvek nem felejtik el azokat az embereket, akik a kezükben, gondolataikban és álmaikban tartották őket. – Németh György – Egy tanár feljegyzései

könyvek 11

Németh György: Ma

Sok minden lehet ma. Az egész élet egyetlen lehet. Most inkább, mint máskor. Lehetetlen nincs. Felső határ az ember számára alig van. Lehetetlen csak egy van, hogy az ember eleven vágyak nélkül éljen valamilyen fájdalommentes „idillben”. De az ember számára a vágyak ritkán kielégíthetők, ez a nagy lecke ebben. Tagadjuk meg a vágyainkat? Ezt nem lehet! Bár Buddha szerint: „Aki megtagadja a vágyódást, arról lepereg a fájdalom, mint a vízcsepp a lótuszlevélről.” De Buddha Isten az ember meg vágyódó ember. Talán próbálkozhatnánk a vágyaink megismerésével. Ha a vágyaink igazi természetét feltártuk, a fajdalom akkor sem pereg le rólunk vízcseppként, de valószínű, hogy elviselhetőbbé válik. – Egy gyógyszerész feljegyzései

egy gyogyszeresz feljegyzesei 5 - nemeth gyorgy

Isten

A kérdésre, van-e Isten és valamilyen isteni rend, vagy nincsen nehéz felelni. Az emberi fogalmak szerinti, észlelhető, érzékelhető alakban valószínűleg nincsen. De az ember és a világ egymással összefüggő viszonyaiban, a világ megismerhető részében és a saját sorsomban valamilyen rendet tapasztaltam. Mire gondolok: egy néha érthetetlen, néha bonyolult, de több mint emberi rendre bukkantam. Ez talán az emberfeletti, az isteni rend? Persze időnként ez a rend borzalmas összevisszaságnak, rendetlenségnek tűnik, mégis később érthető, ez rend a javából. Az általunk esztelennek és néha tragikusnak tűnő előfeltételekből történő események után, belátjuk, ezek az események nem is alakulhattak volna másképpen, mint ahogy történtek. Ilyenkor ezt az emberfeletti rendet megértjük. Ez a rend biztos kézzel mozgat, helyére tesz mindent és a céljainkhoz vezet.  Azt gondolom: nagyon valószínű, hogy ez az isteni rend teszi elevenné e világot, miközben személyes megbízatást ad mindnyájunknak!  – Dr. Németh György – Egy gyógyszerész feljegyzései

németh györgy