Hol van az Élet, amit elvesztettünk? Hol van az a bölcsesség, amit elvesztettünk a tudásban? Hol van az a tudás, amit elvesztettünk az információban? – T.S. Eliot
Hol van az Élet?
bukta adrienn
Torta
Az élet túl rövid ahhoz, hogy nemet mondjunk a tortára. – Szingy Photo
Egy tanár
Egy tanár akkor is dolgozik, amikor kinéz az ablakon. – Németh György, RP története
Sok szó
Van nyelv, amelynek a létezésre van sok szava, van, amelyiknek a fröccsre. Nem látom a különbséget. – Esterházy Péter: Utazás a tizenhatos mélyére (LeaART21)
A tanulás
A tanulás a legerősebb fegyver, amivel megváltoztathatod a világot! – Nelson Mandela (Adrienn Photo Gallery)
Amikor beleszeretsz
Élvezd ki a naplementéket, a reggeli kávét, a nyári esőt, a téli napsütést, amikor a kutyád hozzád szalad, amikor hazaérsz, ahogyan tavasszal minden reggel madárcsicsergésre kelhetsz, amikor nyáron akkor kelsz amikor csak akarsz, az olcsó borokat, a késő esti beszélgetéseket, az utolsó szál cigit, az ellógott utolsó órákat, a mulandó fiatalságot, a lopott csókokat és azokat a hosszú, meleg öleléseket bármiről is legyen szó, remélem mindig lesznek majd olyan pillanatok, amikor beleszeretsz az életedbe. – Bukta Adrienn
Vagyok az a lány
Én vagyok az a lány, aki szerelmi tanácsokat ad a fiúnak, akiért teljesen odavan, majd szépen végig nézi, ahogy összejön valaki mással. Vagy az, aki a barátainak ad tippeket, mit csináljanak együtt, aztán kihagyják a közös programokból. – Bukta Adrienn
Csend
Csend. Üvöltő, sikító, mégis megrémisztően csendes csend. Csak a régi, már-már darabjaira hulló kakukkos óra kitartó kattanásait hallani. Mint valami jelzés. Felhívná a figyelmet. A figyelmet arra, hogy nincs, idő. Kitt-katt, itt-ott, egy-kettő. Fogy. Folyamatosan. Telik, elveszik, eltűnik, megszökik, menekül veszettül a semmibe, hogy aztán soha ne legyen többé neked. Hogy tudd, ha egyszer el fogy, soha nem lesz már. És halottan a föld mélyében kuporogva már mindegy lesz. Akkor már soha nem lesz többé… – Bukta Adrienn
Sötét
Itt minden annyira sötét. A lelkem, a világom, az érzéseim, a szívem, te magad is sötét vagy, a szemeim és a falak is. Üres lettem. Eltávozott belőlem minden, ami emberré tett. Most már nem vagyok más, csak egy sötét árnyék, aki lehajtott fejjel, állandó könnyekkel bolyong egy fekete, végtelen erdőben. Engem már nem lehet megmenteni. Elvesztem örökre. (Bukta Adrienn)
Idézetek 