Fekete ország

Fekete ég és fekete tenger

Fekete fák és fekete ház

Fekete állat, fekete ember

Fekete öröm, fekete gyász

Fekete érc és fekete kő és fekete föld és fekete fák

Fekete férfi és fekete nő és fekete fekete fekete világ. – – Babits Mihály – Fekete ország (részlet)

Babits Mihaly - idezetek

 

Pál Edit: Ez ma megint

Ez ma megint nem ment túl jól, csak négyig tartott a sötét, de ma Budapestre utazom, ahol felnőttem, ahova harmincegy év minden hordaléka köt, könnyű kavicsok és nehéz kövek. Mintha nem is a térben utaznék, hanem a múltba visz most ez a vonat, és ahogy pörög vissza a számláló, fogynak a kilométerek, úgy szakadnak le rólam az évek. Úgyhogy a szívem teljesen megbolondult, már egy helyben toporog, már a torkomba felugrott, és Kelenföldön, a vonat legfelső lépcsőjén állva már százhússzal teker, mert már csak egy pillanat és a talpam a hátadhoz ér, Budapest…

Pál Edit - Ez ma megint

Szabó Lőrinc: Érzékenység

Az érzékenység volt a fő-bajom.
Minden gondolat, minden fuvalom
kivert magamból. És a képzelet –
mint valami állandó szédület
kísért, lengetett sok káprázatom:
mintha hullámzó üvegormokon
lépkedtem volna, úgy vitt, röpitett,
ami csak tetszett vagy keseritett,
úgy vitt a túlzás: szög ferdűlt, arány
bomlott, szó és kép megnőtt, valahány,
mihelyt éreztem, csodálkoztam (és
mindig éreztem! csodálkoztam!) és
egyszerre minden árnyalatokat
kapott, melyek nem voltak benne, vad,
lelkendező színeket, lobogást
– én meg kapkodást tőle, dadogást,
s mivel mindez csak zavarba hozott,
mindjobban lepleztem, hogy ki vagyok.

Szabó Lőrinc