Nem szeretnek

Soha senki nem értette meg. Soha senki nem gondolt bele abba, hogy nekem milyen érzés. Soha nem gondoltak bele hogy talán a nagyképűség mögött önbizalomhiány van. Vagy, hogy a mindennapi mosolyom egy álarc és össze vagyok törve. Teljesen apró pici darabokra tört ez az egész, ami van. Hogy nem vagyok elég jó neki, hogy nem vagyok elég jó magamnak. Kamasz vagyok. Van lelkem, és szívem. És az a pici szív és pici lélek minden egyes csalódásnál egyre jobban összetört. Mikor csak fekszem és minden ok nélkül sírni kezdek… a fejfájásig. Rettenetesen fáj, hogy nem ért meg senki. Nem akarok semmit, csak hogy végre valakivel kibeszélhessem a problémáimat. Hogy végre kiönthessem a lelkemet. Ennyi idősen, egyedül, egy ilyen helyzetben nagyon nehéz. Minden másodpercben sírnál, mert tudod, hogy nem vagy elég. Hogy nem vagy elég jó, és hogy nem szeretnek viszont. – Bukta Adrienn

Nem szeretnek - Bukta Adrienn

Bukta Adrienn – Újra és újra

Megint ugyanaz újra és újra. Eddig is ezt játszottuk. Egyszer jó egyszer nem. De az élet is ilyen, miért is lenne más a szerelem? Pedig én, úgy szeretlek, úgy ölellek, de látom ez téged hidegen hagy. S az érzés lassan nálam is megfagy… Talán nem így rendelte a sors. Ez a dolog se lehet más csak gyors. Gyors, amibe hamar beleéled magad, aztán ennek a viszonzása gyorsan otthagy.

bukta adrienn - újra es újra

Bukta Adrienn – Azt hittem

Azt hittem, hogy ha egyszer beismered, hogy én vagyok, aki boldoggá tudna tenni, akkor majd minden szép lesz, és együtt leszünk. Hogy akkor már nem lesz több akadály és minden a miénk lesz, mert már semmi nem fog számítani, csak az, hogy mi vagyunk egymásnak és ennyi éppen elég. Nagyon sokat tűrtem emiatt, amiért persze tudom, hogy én vagyok a hibás. Hónapokon keresztül vártam rád, és hittem, hogy amikor végre kiéled ezt a korszakot, akkor már nem lesznek falak közöttünk. Neked adtam volna mindent, igazán boldoggá tettelek volna. De a sors nem úgy cselekszik, ahogy azt mi szeretnénk. Ezért van az is, hogy amikor én már továbblépek és az elengedés útján állok, akkor te rádöbbensz mindezekre. És én választás elé kerültem. Visszafordulok, és megint kezdődik a mi harcunk? Vagy tovább haladok az úton a tudattal, hogy igen én is kellettem neked, de nekünk ennyit írtak…

bukta adrienn - azt hittem

Bukta Adrienn – Emlékszem

Annyira hiányzol. Emlékszem mindenre, ami velünk volt. Emlékszem arra, ahogy kezdődött, amikor először megfogtad a kezem, az első csókunkra és az utolsó napunkra is. – Ahogy mondani szokás… mész vagy maradsz. Kettő között nincs állomás. – Mivel nő vagyok, ne várj tőlem logikát, következetességet, stabil hangulatot, kiegyensúlyozott viselkedést, állandó jókedvet. És azt se, hogy tudjam, hogy mit akarok. Néha még én sem tudom. – Azt mondjuk nincsenek érzéseink, de azért elsírjuk magunkat a filmeken. Fáj, ha a kiszemeltünk mással beszél. Fáj, ha a barátaink cserben hagynak. Meghatódunk a szép szavakon. Ezek mind-mind érzések.

bukta adrienn - emlekszem

Bukta Adrienn – Mégis meddig?

Csend van. Kinézve az ablakon minden sötét, szinte fekete. A távolban éppen csak pislákol egy halvány, útszéli lámpa. A kutyák ugatása zavaró zajjá alakul át, de mégis mikor hallom, megnyugtat. Fogalmam sincs miért, egyszerűen nyugtot ad. Úgy érzem élek. Élek. De mégis meddig? Mi értelme van élni, ha tudom, hogy egyszer úgyis meghalok. Ha egyszer mindennek vége lesz, minden a homályba vész. Mint egy autó a süllyesztőben. Vagy mint egy kidobott teás tasak a kukában. Volt,- de épp olyan gyors vége is lett. Meddig bírom még? Meddig bírom még ezt a nyomasztó magányt? Ezt az életet, amelyben nincs szeretet? Ahol mindent a sötétség ural. Ahol megemészt a félelem, és lelkileg összetör. Ahol csak a magány, a szükségtelenség, a fájdalom és az öngyötrés van. Mégis meddig?

bukta adrienn - megis meddig

 

Sötét

Itt minden annyira sötét. A lelkem, a világom, az érzéseim, a szívem, te magad is sötét vagy, a szemeim és a falak is. Üres lettem. Eltávozott belőlem minden, ami emberré tett. Most már nem vagyok más, csak egy sötét árnyék, aki lehajtott fejjel, állandó könnyekkel bolyong egy fekete, végtelen erdőben. Engem már nem lehet megmenteni. Elvesztem örökre. (Bukta Adrienn)

bukta adrienn