Pál Edit: Ez ma megint

Ez ma megint nem ment túl jól, csak négyig tartott a sötét, de ma Budapestre utazom, ahol felnőttem, ahova harmincegy év minden hordaléka köt, könnyű kavicsok és nehéz kövek. Mintha nem is a térben utaznék, hanem a múltba visz most ez a vonat, és ahogy pörög vissza a számláló, fogynak a kilométerek, úgy szakadnak le rólam az évek. Úgyhogy a szívem teljesen megbolondult, már egy helyben toporog, már a torkomba felugrott, és Kelenföldön, a vonat legfelső lépcsőjén állva már százhússzal teker, mert már csak egy pillanat és a talpam a hátadhoz ér, Budapest…

Pál Edit - Ez ma megint

Advertisements

Engem nem érdekel…

Engem nem érdekel az az arcod, amit másoknak mutatsz. Sőt. Hidegen hagy. Értsd meg, ha engem szeretnél, meg kell nyílnod. Meg kell mutatnod valamit magadból, ami más, mint amit a többiek látnak, ugyanis csak abba tudok beleszeretni. Ami mindenkié, az engem nem érdekel. Különleges csak akkor lehetsz az életemben, ha meg mered nyitni a lelked, és nem félsz átadni magad nekem. Nem kellenek álarcok, hiszen ha velem vagy, nem eshet bántódásod. Azért vagyok itt, mert szeretlek. De meg kell értened: nem szerethetek valakit, aki igazából nem is te vagy. – Oravecz Nóra

Engem nem érdekel az az arcod

Csend

Csend. Üvöltő, sikító, mégis megrémisztően csendes csend. Csak a régi, már-már darabjaira hulló kakukkos óra kitartó kattanásait hallani. Mint valami jelzés. Felhívná a figyelmet. A figyelmet arra, hogy nincs, idő. Kitt-katt, itt-ott, egy-kettő. Fogy. Folyamatosan. Telik, elveszik, eltűnik, megszökik, menekül veszettül a semmibe, hogy aztán soha ne legyen többé neked. Hogy tudd, ha egyszer el fogy, soha nem lesz már. És halottan a föld mélyében kuporogva már mindegy lesz. Akkor már soha nem lesz többé… – Bukta Adrienn

Csend - Bukta Adrienn

Annyi mindent

Annyi mindent szeretnék neked mondani, de nem is tudom, hol kezdjem. Talán azzal, hogy szeretlek? Vagy, hogy a veled töltött napok voltak a legboldogabbak életemben? Vagy, hogy az alatt a rövid idő alatt, amióta megismertelek, arra jutottam, hogy nekünk együtt kell maradnunk? Tudom, hogy mostantól ezerszer újra át fogom élni az együtt töltött napokat. Hallani fogom a nevetésedet, látni fogom az arcodat, és érezni fogom, ahogy megölelsz. Mindez hiányozni fog, jobban, mind képzelnéd… – Nicholas Sparks

annyi mindent – tejberizsa

Bukta Adrienn – Gyűlölöm

Gyűlölöm magam. Egyszerűen mindent gyűlölök magamban. Azt, ahogy kinézek, a bőröm, az alakom, azt, ahogy öltözködöm. Gyűlölöm a szemem, gyűlölöm a mosolyom, de talán azt gyűlölöm a legjobban, amilyen belülről vagyok. Egy ember vagyok, aki gyakran olyan semleges a világ felé, mintha csak egy gép lenne. Csak bambulok a semmibe, hallgatva azt, ahogy az a rengeteg hang a fejemben veszekszik. Lassan már a mosolygásra is képtelen leszek. Kiöltetek belőlem mindent, ami valaha jó volt bennem. Megöltétek azt a részemet, amit szerettem magamban. Ma már nincs, ami motiváljon és sajnos már én sem tudok senkit motiválni, nem tudok senkit boldoggá tenni, bárhogy is próbálkozom…

Bukta Adrienn - Gyűlölöm

Bukta Adrienn – Hiányzol

Én nem gondoltam ezt. Én nem gondoltam, hogy ennyire fog fájni. Én nem tudtam, én nem akartam. Magamhoz akarlak ölelni. Érezni akarlak, mert nagyon hiányzol már. Nem tudtam, hogy ennyire nehéz lesz. Azt hittem majd csak valahogy túl leszünk rajta. De azt sem tudom, mi lenne a jó. Egyszerűen látni akarlak, de félek ettől az egésztől, hogy ha el kell válnunk, utána hazajövök és még jobban fog fájni. Csak szeretlek. És szerintem mindig is szeretni foglak…

Bukta Adrienn – Hiányzol

Nem szeretnek

Soha senki nem értette meg. Soha senki nem gondolt bele abba, hogy nekem milyen érzés. Soha nem gondoltak bele hogy talán a nagyképűség mögött önbizalomhiány van. Vagy, hogy a mindennapi mosolyom egy álarc és össze vagyok törve. Teljesen apró pici darabokra tört ez az egész, ami van. Hogy nem vagyok elég jó neki, hogy nem vagyok elég jó magamnak. Kamasz vagyok. Van lelkem, és szívem. És az a pici szív és pici lélek minden egyes csalódásnál egyre jobban összetört. Mikor csak fekszem és minden ok nélkül sírni kezdek… a fejfájásig. Rettenetesen fáj, hogy nem ért meg senki. Nem akarok semmit, csak hogy végre valakivel kibeszélhessem a problémáimat. Hogy végre kiönthessem a lelkemet. Ennyi idősen, egyedül, egy ilyen helyzetben nagyon nehéz. Minden másodpercben sírnál, mert tudod, hogy nem vagy elég. Hogy nem vagy elég jó, és hogy nem szeretnek viszont. – Bukta Adrienn

Nem szeretnek - Bukta Adrienn